"FÉNYÖZÖN ÁRAD AZ IGAZRA ÉS ÖRÖM A TISZTA SZÍVÜEKRE!" ZSOLT. 97:11

péntek, február 25, 2011

Kéne írni..?

Ezen gondolkoztam most az utóbbi napokban, mert tudom, hogy jó lenne az is ha írnék rendszeresen, inkább mint hogy így, össze- vissza, csak az a baj, hogy azt nem annyira tudom összehozni,

Érdekes dolgok történtek velem azóta mióta nem írtam, furcsa és egyszerre ijesztő dolgok is eszembe jutottak. De hála Istennek (és ezt most nem csak úgy mondom), hanem tényleg csakis Neki, hogy mindegyiktől megszabadított.

A suli, hát az még mindig ugyanaz, írunk mindenféléből, tanulunk is amiből kell, szóval a szokásos.
Most kivételesen nagyon örülök ennek a pénteki napnak, meg ennek az egész hétvégének. Olyan jól esik és az is, hogy hosszú idő óta, ma lehettem újra több időt együtt a legjobb barátnőmmel beszélgetni, bár minden nap találkozunk:)

Kb. ennyi dolog van mostanában, vagyis még ezeken kívül sokminden, de ha nem írom ki azonnal a blogra, elveszti a varázsát, mindig így járok:P
Na, majd máskor.
Szép hétvégét!
Összejött még egy havas kép ezen a télen, szóval mostmár mindenképp jöhet a tavasz:D


péntek, február 11, 2011

Megvolt az első iskolai hét is már. Ugyanolyan mint a többi. Visszatértem a régi kerékvágásba.
De nekem tetszik, egyik nap zsúfolt, a másik nagyon nyugis. Szóval változatos.

Most itt van nővérem + férje Magyarból a hétvégén. Szokás szerint bejártuk egész Váradot a délután. Na jó, nem épp az egészet :P csak a bevásárló központokat. Tetszett!

Holnap meg Vasárnap este is megyünk Tenkére, mert evangélizáló hét vége lesz és ez a gyüli Szalontához tartozik. Aztán hétfőn vissza a suliba.

Kicsit az iskolámról... Baptista liceum. Jó iskola, minden szempontból.  Hát nekem biztos, hogy megfelelő. Szeretem az osztályomat és a tanárokat is általában. Nemrég értettem meg azt, hogy ők nem is az ellenségeink:D
Csak annyi ennek az iskolának a hátránya, hogy a tanulók túlságosan védve vannak mindentől. Az az érzésünk, hogy olyan a világ mint ahogyan mi onnan, a "burokból" látjuk azt. Pedig sajnos nem.
Ahogy onnan kilépünk, észrevesszük és tudjuk értékelni az iskolát ahol tanulhattunk, viszont óriási sokk az, ahogy a világ minket fogad.
Majdnem nincsenek is hitetlen barátaim, esetleg 1-2 akivel közvetlenebb vagyok.

5. osztály óta itt tanulok, a  legjobb barátnőimmel járhatok egy osztályba, ami külön kiváltság.
Az utóbbi időben kezdtek el figyelmeztetni, különösen egy tanárnő, akit ezért nagyon értékelek, hogy vigyázzunk és nem essünk tévedésbe, mert az emberek nem mind olyanok ahogyan mi elképzeljük.
Meg még fiatalok vagyunk, nem voltunk kapcsolatban nagyon sok emberrel, hitetlenekkel meg pláne nem. Szóval kb. ennyi ami itt veszélyes. De azért sose fogom bánni, hogy itt tanulok, még ha románul is.

Na ez kicsit hosszabb bejegyzés lett, mint amilyennek szántam, de úgyis elég ritkán írok. Majd jelentkezek, valamikor. Szép hétvégét mindenkinek:)

Íme egy kép, a legjobb barátnőkkel, akiket megemlítettem:)