Most nem annyira beszámolni szeretnék, hanem inkább imára buzdítani, mindenkit.
Az Úr cselekszik, Ő tudja, hogy hogyan, én nem akarok ellenállni, hanem inkább elősegíteni.
Azt javaslom, elsősorban magamnak, hogy vizsgáljuk meg önmagunkat, mert úgy veszem észre a dolgok nem jó irányba haladnak gyülekezeteinkben.
Nem akarom részletezni, az interneten van bőséges információ, arról ami itt Váradon és a környéken történik. Gondolom ez nem újdonság senkinek.
Jó lenne talpra állni, imádságban. Nagyon kell, mert ez nem egy elhanyagolható kérdés.
Elég sokat hallok-tudok ezekről, mivel egy román baptista licibe járok és ott sokat tud mindenki, mindenről, csak győzze hallgatni:P
Boldog vagyok azért mert Isten megismertette Magát velem. Különösen áldott az életem és szeretnék mindvégig kitartani mellette. De ami most történik az elszomorító.
Közelednek az ünnepek, ilyenkor mindent megteszünk azért, hogy rendbe hozzuk a házainkat, a családunkat, a kapcsolatainkat és annyi elvárásunk van, jaj, ha listát kéne belőle csináli....
De jó lenne, kicsit a szívünkkel is foglalkozni!
Dús program áll még előttünk, most, hogy jönnek az ünnepek. Fárasztó is lesz, az az érzésem.
Most csak ennyit akartam, vagyis igazából nem ezt akartam írni, de ez foglalkoztat és azt hiszem, ha összefogunk imában, a helyzet meg fog oldódni.
Én nagyon szeretném.
Kívánok mindenkinek egy nagyon áldott Adventet, azt, hogy igazán várjunk, naponként.!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése